A Zákány utcai Sportuszodában ismerkedett meg a vízilabda alapjaival, végigjárta a DVSE korosztályos csapatait, majd itt is mutatkozott be a felnőttek között Nagy Norbert. A csupaszív játékos évek óta meghatározó tagja az utánpótlás válogatottaknak., néhány napja pedig pályafutása eddigi legnagyobb sikerét érte el, miután az U20-as együttessel megnyerték a világbajnokságot. Interjú.

– Tavaly az U19-es EB-n bronzérmesek lettetek Podgoricában. A csapat magja megmaradt az U20-as VB-re. Hogyan készültetek a tornára, mi volt a cél?

Nagy Norbert: Minden válogatott egy célért indul el a vízilabda világversenyen és ez nálunk sem volt másképp. Azért mentünk Bukarestbe hogy világbajnokok legyünk. A tavalyi Európa-bajnokságon szerzett bronzérmünket kudarcként éltük meg, mert akkor is az első helyért utaztunk el Montenegróba. Szerettük volna azt az eredményt egy VB aranyéremmel feledtetni.

(Nagy Norbert, a debreceni póló újabb büszkesége. Forrás: waterpolo.hu)

– A „B” csoportban Szerbia, USA, Görögország voltak az ellenfelek. Mondhatjuk, hogy halálcsoport. Mesélj, milyen volt!

Nagy Norbert: Idén más lebonyolítással zajlott az egész VB mivel az „A” és a „B” csoport kiemelt volt. Pont ezért, egyik találkozót sem lehetett félvárról venni, mindegyik mérkőzés egy igazi csata volt. Szerintem ez nekünk nagyon jót tett mert az elejétől kezdve nagyon koncentráltan játszottunk. Mind védekezésben mind támadásban ott voltunk fejben és meccsről meccsre jobban nézett ki a játékunk.

– Hibátlanul vettétek a csoportkört, egyedül a szerbekkel kellett túlórázni, ahol végül büntetőkkel nyertetek. A győztes csoportkör után éreztétek, hogy itt valami nagy dolog is összejöhet?

Nagy Norbert: Örültünk neki nagyon hogy sikerült megnyerni a csoportot, de helyén kezeltük a dolgot. Nem akartunk hasonló hibába esni, mint tavaly az EB-n, amikor könnyen eljutottunk az elődöntőig, ott viszont kikaptunk a szerbektől. Az egyenes kieséses szakasz sokkal nagyobb téttel bír, mint a csoportkör, éppen ezért még több koncentrációra volt szükség a folytatásban.

– Negyeddöntő olaszok ellen 9-5, majd elődöntő USA ellen 13-9. Magabiztos győzelmeket arattatok a döntőig vezető úton. Belülről is így éreztétek, vagy azért nehezebb volt?

Nagy Norbert: A végeredmények alapján úgy tűnhet, simán győztünk, de belülről azért összetettebb volt. A csapat erejét jelzi, hogy egy percre sem vettük le a szemünket a végső célról és szerintem ez is vitt minket előre folyamatosan.

– Jöhetett a döntő az örök rivális szerbek ellen. A csoportkörben már találkoztatok. Ez előny volt?

Nagy Norbert: A tavalyi Eb elődöntős vereség óta mi az egész világbajnokságon a szerbekre vártunk. Nem volt hátrány, hogy egyszer már meccseltünk ellenük, de különösebb jelentőséget nem tulajdonítottunk neki, hiszen ez egy teljesen más találkozó volt.

– Mesélj a fináléról! A csoportban 12-12 után ötméteresekkel húztátok be a derbit. A 12 gól részetekről megint megvolt, viszont csak 7 találatot engedtetek az ellenfélnek és magabiztosan ültetek fel a világ tetejére!

Nagy Norbert: A feszes védekezésünk az elejétől kezdve nagyon kellett és szerencsére ez ki is tartott a végéig.Elképesztően motiváltak voltunk az elsőtől az utolsó percig és hálistennek mint fizikálisan, mind fejben fel tudtunk nőni a feladathoz. Fantasztikus volt így megnyerni a világbajnokságot az örök rivális ellen!

(Világbajnok az U20-as férfi vízilabda válogatott! Forrás: waterpolo.hu)

– Mi volt a csapat sikerének titka?

Nagy Norbert: Talán az, hogy mostanra tényleg összeértünk és mindenkit egy cél vezérelt, az aranyérem. Ez egy kiváló játékosokból álló válogatott, amely mégis csapatként tud igazán nagyot alkotni. Nagybetűs csapatként.

– Mekkora siker ez számodra?

Nagy Norbert: Az U20-as, azaz a legidősebb utánpótlás korosztály 16 éve nem nyert VB-t. Talán még fel sem fogtam, mit értünk el együtt. Az biztos, hogy az egész pályafutásunkat végig fogja kísérni ez a páratlan eredmény.

(Szép volt Fiúk! Forrás: waterpolo.hu)

– Innentől jöhet a felnőtt válogatott?

Nagy Norbert: Természetesen minden sportolónak az álma, hogy egyszer a felnőttek között is megmutathassa magát. Ehhez azonban még rengeteget kell dolgozni. Remélem, a jövőben nekem is lesz lehetőségem bemutatkozni a válogatottban, de addig még rengeteg munka vár rám.

– Harmadik szezonodra készülsz Miskolcon. Tavaly a nyolcadik helyen zártatok. Idén mi a terv?

Nagy Norbert: Az együttes java része együtt maradt a tavalyi évből, amit nagyon jó dolognak tartok. Remélem, hogy legalább ilyen eredményesen szerepelünk majd, mint tavaly, de akár egy még jobb eredmény is benne lehet a csapatban. Bizakodva várom a következő idényt.

Plusz egy debreceni vonal:

Az U20-as válogatott 1995 és 2007 után harmadjára nyerte meg a legrangosabb utánpótlás világeseményt. A 12-7-es magyar sikerrel véget érő döntő után a szerbek szövetségi kapitánya, Milos Korolija is nyilatkozott.

– „Nincs miről beszélni, jobbak voltak. Igyekeztünk tartani magunkat, hogy a végére maradjon esélyünk a győzelemre, de ez nem sikerült. Úgy gondolom, hogy a maximumot értük el.  A csoportkörben ötméteresekkel kaptunk ki a magyaroktól, legyőztük az USA csapatát és Görögországot. A negyeddöntőben négygólos hátrányból sikerült visszajönni és ötméterespárbajban nyerni a horvátok ellen. A legjobb teljesítményt a görögök elleni elődöntőben nyújtottuk, a fináléban Magyarország sokkal jobb volt és megérdemelten nyert 12:7-re. Van hova fejlődni.”

Apropó, Milos Korolija. A szerb szövetségi edző – Euroliga győztes, korábbi válogatott –, nem mellesleg a 2012-2013-as idényben a DVSE csapatát erősítette. Az együttes akkor élcsapatnak számított, az utánpótlásban pedig olyan játékosok pallérozódtak, mint az EB ezüstérmes, magyar bajnok, jelenleg a Fukuoka-i világbajnokságra készülő Fekete Gergő, vagy épp a friss U20-as világbajnok Nagy Norbert.

Jó lenne, ha egyszer ismét ilyen magasságokban járna a mostaninál sokkal, de sokkal többre hívatott debreceni vízilabda.

Ugyanis nem igazán lehet felsorolni más olyan csapatsportágat, amely 2006 – a Debreceni Sportuszoda megépülése és a klub megalapítása – óta ennyi nemzetközi klasszist adott volna az országnak…